- info@algasystem.hu
- 6756 Tiszasziget, Kossuth utca 43.
A Spirulinák nem toxikus, mikroszkopikus fonalas cianobaktériumok, az Oscillatoriacea családba tartoznak. Legismertebb fajai: S.fusiformis, S,laxissima, S. maxima, S. platensis. Ezek a cianobaktériumok széles körben elterjedtek az élelmiszer és étrend-kiegészítő piacon, legtöbbször kékalgaként említik őket.
Előszeretettel fogyasztják táplálék-kiegészítőként magas fehérje- vitamin- és ásványianyagtartalma miatt. Ezeken felül érdemes megemlíteni a telítettlen zsírsav és poliszacharid tartalmát is.
A Spirulina biomassza általánosságban 50-70%-os mennyiségben tartalmaz fehérjét[1], további 30%-ban pedig értékes szénhidrátokat, rostokat.
Többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint például linolén-savat (LA) gamma-linolénsavat (GLA). Aminosavak közül a legnagyobb mennyiségben leucint, valint és izoleucint tartalmaz.
Az egyik kutatásban felismerték a Spirulina magas tápérték és fehérje tartalmát, ezért super-food-ok közé tartozik, valamint potenciális étvágycsökkentőnek tartják[2]. Több kutatásban fedeztek fel immun-stimuláló hatást.[3]
A sejtek fikobiliszómáiban felhalmozódott fikobiliproteinek értékes biológiailag aktív hatóanyagok. A kloroplaszt tilakoid membránjában helyezkednek el, három csoportra oszthatjuk őket;
Fikoeritrin (rózsaszín, piros szín) fikocianin (sötét kék szín) illetve allofikocianin (élénk világosabb kék szín). A fikobiliproteineket élelmiszerekben, kozmetikumokban előszeretettel használják. A fikobiliproteinek antioxidáns hatását több tanulmány is megerősíti.[4]
A fikocianin egy vízoldékony pigment, amelyet széles körben használnak az élelmiszeriparban ételszínezékként. Az FDA 2013-ban folytatott vizsgálata során a Spirulina biomasszát, illetve a fikocianin fogyasztását biztonságosnak ítélte (GRAS- Generally Recognized as Safe)[5]
[1] Cohen, Z. (1997) Physiology, Cell-Biology and Biotechnology, Taylor and Francis, London, pp. 175-204.
[2] Moorhead, K.; Capelli, B. and Cysewski, G.R. (2006) In Spirulina Nature’s Superfood, Cyanotech Corporalion, p. 1-65.
[3] Activation of the human innate immune system by Spirulina: augmentation of interferon production and NK cytotoxicity by oral administration of hot water extract of Spirulina platensis Tomohiro Hirahashi a,b, Misako Matsumoto a, Kaoru Hazeki a,b, Yoshiko Saeki a,Michio Ui , Tsukasa Seya
[4] Estrada, J.E.; Bescos, P. and Villar Del Fresno, A.M. (2001) II Farmaco, 56, 497-500.
[5] Federal Register /Vol. 78, No. 156 /Tuesday, August 13, 2013 /Rules and Regulations 49117
A Spirulina antihiperlipidémiás és antiglikémiás hatást mutatott egy modell kísérletben, melyben kimutatták, hogy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők éhomi, posztprandiális vércukoszintjét illetve a glikolizált hemoglobin (HbA1C) szintet is csökkentette a Spirulina étrend.
A Spirulina maxima vizes kivonata enyhítette a fruktóz túlsúly /felesleg miatt kialakult széndhidrtát-lipid anyagcsere abnormalitásokat a kísérletekben. A Spirulina alapú étrend növelte a hexokináz aktivitást és csökkentette a glukóz-6-foszfatáz aktivitást diabéteszes egyedekben[1].
Egy másik kísérletben pedig kimutatták, hogy a kék-zöld alga vizes kivonata csökkentette az éhomi szérum glükóz szintet, valamint cukorterhelés után is kedvezően hatott[2]. A Spirulina maxima antihiperlipidémiás hatást mutatott az egyik kutatásban, különös tekintettel a triacil-glicerolok és az LDL-koleszterin tekintetében.
A mesterségesen megemelt szérum lipidértékeket sikeresen csökkentette az étrendbe 16%-ban alkalmazott Spirulina kivonat. [3] A vér lipidprofilját szignifikánsan javította a Spirulina étrendbe való beillesztése.[4]
[1] Khan, Z.; Bhadouria, P. and Bisen, P.S. (2005) Curr. Pharm. Biotechnol., 6, 373-379.
[2] Rodriguez-Hernandez, A.; Ble-castillo, J.L.; Juarez-Oropeza, M.A. and Diaz-Zagoya, J.C. (2001) Life Sci., 69, 1029-1037
[3] Kato, T.; Takemoto, K.; Katayama, H. and Kuwabara, Y. (1984) J. Jap. Soc. Nutr. Food Sci., 37, 323-332.
[4] De Rivera, C.; Miranda-zamora, R.; Diaz –Zagoya, J.C. and Juarez-Oropeza, M. (1993) Life Sci., 53, 57-61
Több kísérletben is kimutatták a Spirulina antioxidáns hatását, mind in vivo mind pedig in vitro körülmények között. Az egyik kísérletben rájöttek, hogy a Spirulinában található szerves savak (koffeinsav, klorogénsav) azok, amik leginkább felelősek lehetnek az antioxidáns hatásért[1]. A Spirulina alkoholos kivonata erősebb lipid-peroxidáció gátló hatással rendelkezik, mint az alfa-tokoferol, béta-karotin,[2] a vizes kivonat pedig jobb antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, mint a klorogénsav illetve a galluszsav, a fikocianinról pedig kiderült, hogy gátolja a májban a mikroszómális lipid peroxidációt, azaz hepatoprotektív, májvédő hatású[3].
[1] Miranda, M.S.; Cintra, R.G.; Barros, S.B.M. and Filho, J.M. (1998) Braz. J. Med. Biol. Res., 31, 1075-1079.
[2] Manoj, G.; Venkataraman, L.V. and Srinivas, L. (1992) In ETTA National Symposium on Spirulina, (Sheshadri, C.V.; Jeejibai, N.; Eds.), MCRC Publishers, pp. 148-154
[3] Zhang, H.Q.; Lin, A.P.; Sun, Y. and Deng, Y.M. (2001) Acta Pharmacol. Sin., 22(12) 1121-1124.
A Spirulina egy hatékony immunstimuláns. Kutatások bizonyítják, hogy a Spirulina étrendbe való beillesztése javítja az immunrendszer működését, illetve a vérsejtek képződését. A lép és a csecsemőmirigy működését fokozza, melynek következtében a szervezetben megnövekszik különböző immunsejtek így a makrofágok, T-sejtek, NK- sejtek szintje, már alacsony spirulina adminisztráció mellett is.[1] [2]
[1] Liu, L.; Guo, B.; Ruan, J.; Dai, X.; Chen, L. and Wu, B. (1991)Marine Sci., 6, 44-49.
[2] Hayashi, O.; Katoh, T. and Okuwaki, Y. (1994) J. Nutr. Sci. Vitaminol., 40, 431-441.
A Spirulina vizes kivonatának gyulladáscsökkentő hatását mutatták ki fülgyulladás kezelésében[1]. A fikocianin anti-inflammatórikus hatását valószínűleg a leukotrién-B4 gátlásán keresztül fejti ki, mely egy gyulladáskeltő anyagcseretermék az arachidonsav-kaszkádban[2]. A C-fikocianin szabadgyökfogó[3] és májvédő[4] hatással rendelkezik.
A Spirulina gyulladásgátló tulajdonságokat mutat a hízósejtek hisztaminkibocsátásának gátlása révén, védőhatása van az allergiás náthával szemben. Az IgA szintjét is mérték az emberi nyálban, bebizonyították, hogy fokozza az IgA termelődését, tehát a mikroalga központi szerepet játszhat a nyálkahártya immunitásában.
[1] Rodriguez-Hernandez, A.; Ble-castillo, J.L.; Juarez-Oropeza, M.A. and Diaz-Zagoya, J.C. (2001) Life Sci., 69, 1029-1037.
[2] Romay, C.; Ledon, N. and Gonzalez, R. (1999) J. Pharm. Pharmacol., 51, 641-642.
[3] Bhat, V.B. and Madyastha, K.M. (2000) Biochem. Biophys. Res. Commun., 275, 20-25.
[4] Vadiraja, B.B.; Gaikwad, N.W. and Madyastha, K.M. (1998) Biochem. Biophys. Res. Commun., 249, 428-431.
A Spirulina vizes kivonata gátolja az 1-es típusú herpesz vírus (HSV-1) sejtbehatolását és osztódását. Csupán 1 mg/ml koncentrációban gátolja a vírus fehérje szintézisét, úgy hogy a gazdasejtre nem fejt ki károsító hatást. HSV-1 fertőzött egyedek esetében a Spirulinával ellátott egyedek túlélési aránya jobb volt a kontroll csoportnál[1] Az antivirális hatás valószínűleg a „kalcium-spirulán” nevű poliszaharidnak köszönhető, mely gátolja több vírus sejtbe történő penetrációját, a gazdasejt károsodása nélkül. A kalcium-spirulánról kimutatták, hogy gátolja a citomegalo- (HCV), himlő-, mumpsz- influenza-A vírus szaporodását. Fontos szerepe lehet a vírus-ellenes kezelésekben, hiszen csekély antikoaguláns aktivitással, hosszú felezési idővel, és dózis-függő bioaktivitással rendelkezik.[2] [3] [4]
[1] Hayashi, K.; Hayashi, T. and Morita, N. (1993) Phtother. Res., 7,76-80.
[2] Hayakawa, Y.; Hayashi, T.; Hayashi, K.; Ozawa, T.; Niiya, K. and Sakuragawa, N. (1996) Blood Coagul. Fibrinolysis, 7, 554-560.
[3] Hayakawa, Y.; Hayashi, T.; Hayashi, K.; Ozawa, T.; Niiya, K. and Sakuragawa, N. (1997) Biochim. Biophys. Acta, 1355, 241-247.
[4] Hayakawa, Y.; Hayashi, T.; Lee, J.B.; Ozawa, T. and Sakuragawa, N. (2000) J. Biol. Chem., 275, 11379-11382.
A Spirulina bizonyos fokú védelmet biztosíthat egyes tumortípusokban. Ez a hatás valószínűleg az immunmoduláló, DNS javító és antioxidáns hatásoknak köszönhető. Spirulina és Dunaliella kivonatok fogyasztásával csökkent a kísérleti egyedekben a tumorok növekedése [1]. Régebbi kutatások szerint a tumorellenes hatást a béta-karotin okozza, ám a legújabb kutatások szerint a kalcium-spirulán felelős a kedvező hatásokért.
Mind in vivo és in vitro kísérletek arra engednek következtetni, hogy a kalcium-spirulán kivonat intravénás alkalmazása gátolja a tumorsejtek áthatolását a bazális membránon, megakadályozva ezzel a tüdő áttétek képződését melanoma esetén.[2] A Spirulina poliszacharid kivonata védő szerepet játszhat a kemoterápiás és sugárkezelések során, így potenciális adjuváns szer lehet a rákellenes kezelésekben[3].
Jelenleg a legígéretesebb kutatások a C-fikocianinnal folynak, melyben annak gyulladáscsökkentő és mellrák elleni hatását vizsgálják, mivel szelektíven gátolja a ciklooxigenéz-2 enzimet (COX-2), mely egyes mellrák típusokban túl nagy mértékben expresszálódik. Ennek az enzimnek a gátlásával tehát csökkenthető a tumor növekedése, valamint annak angiogenezise.
[1] Schwartz, J. and Shklar, G. (1987) J. Oral Maxillofac. Surg., 45, 510-515.
[2] Mishima, T. and Murata, J. (1998) Clin. Exp. Metastasis, 16, 541-550.
[3] Zhang, H.Q.; Lin, A.P.; Sun, Y. and Deng, Y.M. (2001) Acta Pharmacol. Sin., 22(12) 1121-1124.
A Spirulinának kedvező hatása van a bélflórára oly módon, hogy elősegíti a bélbaktériumok egészséges mennyiségének fennmaradását a béltraktusban, különös tekintettel a Lactobacillus és Bifidus fajokra. 100 napig tartó 5 %-os Spirulina étrenddel a következő változásokat vették észre. 32,7%-kal nőtt a Lactobacillusok száma, B1 vitamin szint a vakbélben 43%-kal megemelkedett. Mindez arra enged következtetni, hogy a Spirulina fogyasztása elősegítette a B-vitamin felszívódását, valamint elősegítette a Lactobacillusok számának növekedését is.
Egyedülálló, zárt fotobioreaktor rendszerben tenyésztett spirulina alga alapú étrend-kiegészítők.
